Transzparens egzisztencia, univerzális orientáció. (Hamvas)
2011. április 20., szerda
Külföldi filmkurzus 9. Bergman: A nap vége (1957)
Huszonévesen jobban élveztem, most viszont jobban értettem. Érdekes megfigyelni Bergman stílusának fejlődését, folyamatos szikárosodását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése