2011. január 22., szombat

Heller Ágnes Hamvasról

Lukács György B-listázta Hamvas Bélát. Mi a véleménye erről?

Nem volt ilyen hatalma, hogy B-listázhatta volna.

Ha nem jogilag értjük ezt a kategóriát, akkor hogyan akadályozta érvényesülését a szellemi életben?

Nagyon metaforikusan kell beszélni erről, mert senkit sem tudott B-listázni. Sosem volt ilyen pozícióban.

Akkor ez egy téves vélekedés?

Természetesen. Akár szerette Hamvas Bélát, akár utálta, nem volt lehetősége erre. Egyetemi tanárként nem tehette ezt meg.

Önnek mi a véleménye Hamvas Béla műveiről?

Hamvas Béla műveit igen középszerűnek tartom. Vannak érdekes gondolatai, de nem gondolom a jelentős filozófusok közé tartozónak.


http://www.irodalmijelen.hu/node/8333


Hamvas műve velem olyat tett, ami minden filozófia végső célja (kellene legyen): átformálta világlátásomat, és megváltoztatta az életemet. Heller műveivel kapcsolatban ilyen vagy hasonló hatást nem fedeztem fel magamon. Heller a beszélgetés során, amikor Hamvas neve előkerül, váratlanul kiesik az értékpluralizmust hirdető posztmodern sztárfilozófus szerepéből, és hirtelen minősíteni, értékelni kezd. Véleménye, ítélkezése kísértetiesen emlékeztet tanítómesterére. Mi lehet ennek az oka? Vajon miért érezte szükségesnek Lukács – Heller minden mellébeszélése ellenére - a huszadik század egyik legnagyobb magyar gondolkodójának, Hamvas Bélának az ellehetetlenítését? Vajon miért nevezi –nem meglepő módon - „közepes” gondolkodónak ugyanőt Lukács leghíresebb tanítványa, Heller Ágnes is? Miért tartanak holtában is Hamvastól?

Vajon nem azért, mert Hamvas önmagával kezdte az etikai alapú gondolkodást? Mert egy olyan kérlelhetetlenül meg nem alkuvó emberi alapállás igényével lépett fel, ami bármilyen érvényesnek tekinthető filozófia első lépése kellene legyen? Vajon nem azért, mert olyan művet alkotott, ami szívósan ellenáll a Lukácsok és Hellerek világlátásának, gondolati eszköztárának, és toronymagasan kiemelkedik a magyar bölcselet történetéből?

Úgy gondolom, hogy Hamvas, a "középszerű" filozófus akkor is élni és hatni fog, amikor Heller - jó esetben - legfeljebb lábjegyzet lesz a filozófia történetében.

Brecht Félelem és macskajaj a harmadik birodalomban - Zsótér

Az év (és talán az egész évad) eddigi legbizsergetőbb színházi élménye. Mindössze húsz néző egy Akácfa utcai üres lakásban, hideglelős feszültség, pontos jelenetezés, remek jellemrajzok, kiváló arányérzékű rendezés. Kötelező.

A múló idő nyomában - Január

2011. január 18., kedd

Végh Attila A gyorsuló ember (részletek)

(... ) A mai átlagember nem érti az időt. Nem érti a nagy időt,melybe az élet értelme fut ki, melynek megértésküszöbe a halál megértése. De nem érti a kis időt sem, a pillanat értelmét; nem tudja, hogyan kellene úgy megélni a pillanatot, hogy ezek az életmozaikok végül valami hiteles képpé álljanak össze. (...) A modern társadalom zajától megbolondított embernek nincs sok esélye arra, hogy kimásszon a tömeglét ama barlangjából, melyben üldögélve érdeklődése puha árnyalakokra vetül, miközben öregíti a puszta fizikai idő. Akinek mégis sikerül hiteles, értelmes életet élni, azt a szellem emberének nevezzük. Ő lassacskán egy kaszt képviselőjévé, a par excellence emberré nemesedik, olyan alacsony létszintre süllyedt a tömeg körülötte. A tömeg tehát, a kényelmesek, a titkos szomorúak tömege a szellem felé zárt, fogyasztói életet él. (...) . Jobb, ami gyorsabb: ez fő életelve. Ez az időgyilkosság, ez a szellemgyilkosság az, amiben a mai technizált ember él. (...) Az időhalálban álló, tevő ember azt hiszi, gyorsabban jobb. Utazás helyett repülés, levelezés helyett e-mail, beszélgetés helyett SMS. Az ember élete azonnalivá válik. Anyagot, táryakat neki, azonnal. Így kondicionálta megfoghatatlan rabszolgatartója: a korszellem. A modern, felvilágosult rabszolga dolgozik és fogyaszt. E két semmit rohanással férceli világgá.

Országépítő 2001/3.

2011. január 17., hétfő

Garaczi Ovibrader Thália Bagó B

Ötletes, pergő előadás, inkább erősebb, mint gyengébb pillanatokkal. A létfelejtésben élő kasztrált férfiember rácsodálkozása életének értelmetlenségére...

Egy Huxley gondolat

" A kényelem csupán eszköz, a modern világ azonban, úgy látszik, abszolút jónak tekinti. Megeshet, hogy egy szép napon egész földünket egyetlen roppant párnává alakítjuk át, amelynek a tetején békésen szunyókál majd az emberi test, alatta pedig megfojtva fekszik,mint Desdemona, a szellem." (1927)

2011. január 16., vasárnap

Születésnapom, Trófea Grill

Magyar filmkurzus 21. Gothár Megáll az idő (1981)

Számomra minden idők egyik legjobb magyar filmje. Különös élményt adott, hogy ezúttal az 51. születésnapom előestéjén, Danival és Piróval együtt néztem meg sokadszorra.