2009. január 24., szombat

Egy cikk


E.P. Rubens, és a nem euklidészi asszonyok Pesti Színház




Esterházy darabja, bár nagyszerűségét bízvást nyugtázhatjuk, nem tőrőlmetszett színpadi mű. Önmagában ott működik leginkább, ahol kihallatszik mögüle a szerző szelíden élces hangja, mint a Festősegéd öngunyoros szólamából, vagy ahol a szöveg személyes/drámai súlyt nyer, mint a női fenekek, farok és tomporok körül őgyelgő extemporizálásban, s Rubens köszvénymonológjában. Ezzel szemben Esterházy bölcseleti részletei bizony néha egy hevenyészett filozófiai, máskor meg mathézis szakkör benyomását keltik a színpadon, s olyik mozzanat (pl. a Heisenberg-féle határozatlansági felmondása) egyenesen elhasznált patentnak tűnik. (revizoronline.com)

Pontosan.

2009. január 23., péntek

Márai: Füves könyv 43.

A Rendről és a Gondviselésről

Úgy tapasztaltam, hogy az emberi élet alján rend van. S mert az emberi élet a Teremtés legbonyolultabb megnyilatkozási formája, valószínű, hogy máshol is rend van, a kezdetlegesebb és egyszerűbb létezés világában is, a kőzetek, mosómedvék, hüllők és a bolygócsillagok természetében is. Mindenben rend van, a dolgok eljutnak hozzánk, akkor is, ha ujjunkat sem mozdítjuk, s rend van abban is, hogy időnként mozdítjuk ujjunkat, vagy lelkünket a célból, hogy a dolgok eljussanak hozzánk, mi eljussunk bizonyos helyzetekhez, emberekhez, gondolatokhoz, melyekhez személy szerint, elodázhatatlanul közünk van. Mindebben rend van, ebben hiszek. De hiszek abban is, hogy e rend mögött szándék is van, melyet nem ismerek. Nevezd, ahogy akarod. Én Gondviselésnek nevezem. Ez a szándék törődik velem, személyesen, büntet, vezet, elrendezi dolgaim, a mélybe taszít, minden pillanatban ellenőriz, építi körülöttem a világot és épít engem a világban, felhasznál. Aki ezt nem érzékeli idővel, vaksi és süket. Minden mögött a Gondviselés van: ebben is hiszek.

2009. január 20., kedd

Egy haiku, egy kép 3.


JÁTÉK-SZABÁLY


Mihelyt csatának

tekinted az életet:

el is vesztetted.

2009. január 19., hétfő

Hamvas 41.

"A válságban a realitásnak kettős értelme van. Az egyik a szenvedés és a szenvedésen való könnyítés. Ez a vallás, a filozófia és a tudomány realitása. A másik a korrupt lét és a korrupcióból való megszabadulás. Ez a kereszténység realitása. A kettő között kétezer év különbség van. Az ember kétezer éve a kereszténység realitásában él, és a kereszténységet kétezer éve nem realizálja. Ezért az ember életének értelmét nem érti."