Valló Péter fogékony műelemző készségről tanúskodó, de a formakihívásokra kevéssé reflektáló rendezése nem Isten hidegét árasztja, hanem hidegen hagyja a nézőt. Okosan hűvös minden, mint a tér bordázatát tagoló neoncsövek fénye. A nyolc képből álló (Térey János közreműködésével igencsak rövidített szövegű) misztériumdráma színpadi megjelenítése épp a misztériumot nélkülözi. (Tarján Tamás www.revizoronline.hu)
2011. április 15., péntek
Térey: Jeremiás, avagy... Nemzeti Színház, Valló
Valló Péter fogékony műelemző készségről tanúskodó, de a formakihívásokra kevéssé reflektáló rendezése nem Isten hidegét árasztja, hanem hidegen hagyja a nézőt. Okosan hűvös minden, mint a tér bordázatát tagoló neoncsövek fénye. A nyolc képből álló (Térey János közreműködésével igencsak rövidített szövegű) misztériumdráma színpadi megjelenítése épp a misztériumot nélkülözi. (Tarján Tamás www.revizoronline.hu)
2011. április 13., szerda
Egy vers
Verseghy Ferenc: A tavasz
Érkezik al szelekenn a’ zöld tavasz;
olvad a’ komor tél,
‘s a’ nyíltt folyókonn dúzs hajók lebegnek.
Omlik az aklokbúl a’ víg barom;
elsiet tüzétűl
a’ lomtalan rétekre a’ parasztság.
A’ falunak kaczagó szépségei
friss cziczákra gyűlnek
a’ holdvilágnál, ‘s a’ kevély suhanczok
tölgyfa tekét vernek; még pőrölye
a’ serény kovácsnak
a’ vasdorongot nyögve vékonyíttya.
Most szedegess ifiú nefelejcseket
a’ szabad mezőkönn
hű Klórisoddal. Most derítsd fel ollykor
ágbogas ernyek alatt langy szívedet,
esti társaságban
a’ gondokot jó borba mártogatván.
Most telepedgy le setét árnyékiban
a’ hüvös ligetnek,
hol párosan sétálgat a’ szerelmes,
hol zomok asztalokonn gyomrát tömi
a’ garázda polgár,
‘s a’ szomjazó tisztecske sert haboztat.
A’ tornyos kapukonn szintúgy behat
a’ halálnak íjja,
mint ajtajánn a’ senyvedő szegénynek;
‘s lengeteg éltünknek rövidebb kora,
hogysem el lehessen
későbbre bölcsen hagyni kéjjeinket.
Téged’ is elhínak hörgései
a’ hideg halálnak
a’ czinteremnek gödrös udvarába;
hol ha setét sírodba szorúlsz, soha
nyájas asztaloknál
híres Tokajnak híg arannya mellett
nem fogsz énekeket harsantani,
sem zomok karoddal,
a’ czimbalomnak pelypegése mellett,
víg lakadalmakban nem forgatod
általizzadásig
a’ vőlegénnyel pillogó menyasszonyt.
olvad a’ komor tél,
‘s a’ nyíltt folyókonn dúzs hajók lebegnek.
Omlik az aklokbúl a’ víg barom;
elsiet tüzétűl
a’ lomtalan rétekre a’ parasztság.
A’ falunak kaczagó szépségei
friss cziczákra gyűlnek
a’ holdvilágnál, ‘s a’ kevély suhanczok
tölgyfa tekét vernek; még pőrölye
a’ serény kovácsnak
a’ vasdorongot nyögve vékonyíttya.
Most szedegess ifiú nefelejcseket
a’ szabad mezőkönn
hű Klórisoddal. Most derítsd fel ollykor
ágbogas ernyek alatt langy szívedet,
esti társaságban
a’ gondokot jó borba mártogatván.
Most telepedgy le setét árnyékiban
a’ hüvös ligetnek,
hol párosan sétálgat a’ szerelmes,
hol zomok asztalokonn gyomrát tömi
a’ garázda polgár,
‘s a’ szomjazó tisztecske sert haboztat.
A’ tornyos kapukonn szintúgy behat
a’ halálnak íjja,
mint ajtajánn a’ senyvedő szegénynek;
‘s lengeteg éltünknek rövidebb kora,
hogysem el lehessen
későbbre bölcsen hagyni kéjjeinket.
Téged’ is elhínak hörgései
a’ hideg halálnak
a’ czinteremnek gödrös udvarába;
hol ha setét sírodba szorúlsz, soha
nyájas asztaloknál
híres Tokajnak híg arannya mellett
nem fogsz énekeket harsantani,
sem zomok karoddal,
a’ czimbalomnak pelypegése mellett,
víg lakadalmakban nem forgatod
általizzadásig
a’ vőlegénnyel pillogó menyasszonyt.
Magyar filmkurzus 43. Makk Károly: Elveszett paradicsom (1962)
"rengeteg modorosság és homály" magyar.film.hu
2011. április 12., kedd
Magyar filmkurzus 42. Znamenák: Világjobbítók (2011)
A kiváló kaposvári Tasnádi-előadás low budget adaptációja. Jó kis film, Kovács Zsolt és Némedi Árpád remekel benne. Történet a világ leromlásáról, idealizmusról, és a lovagi erényekről.
2011. április 11., hétfő
A költészet napja
József Attila: Egyszerű ez
Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.
Rongyos mindegyik zsebünk,
Rossz a magyar zsebe rég,
Egyszerű ez -
Elveszett az ezerév.
Ha elveszett, elveszett,
Nem keressük már elő,
Nem érünk rá,
Vonaton jár az idő.
Expresszen jár az idő
S gépből csinált madarán,
A gyalogos
Bizony hogy elmarad ám.
Szolgabíránk az agyunk,
Nem parancsol más nekünk,
Egyszerű ez,
Mi már mótorral megyünk.
Nem vagyunk mi bölcs urak
S nem is vagyunk szamarak.
Új ezerév
Új magyaroknak marad.
Csehov: A három nővér - Szegedi Nemzeti Színház, Bodolay
Bodolaynak ezúttal érzésem szerint nem volt koncepciója, ötlete, így egy távolságtartó előadást, és gyenge, legjobb esetben közepes alakításokat láttunk Szegeden, Csehov remekbeszabott szövegének helyenként kínosan megemésztetlen felmondását, miközben tisztes unalom lengte be a Kisszínházat. Ez sajnos a Brook féle "holt színház".
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)