Az orvosok később megállapították, hogy az idegláz kimerültség eredménye volt. Nem is lehet
csodálni: hiszen Mihály tizenöt évig egyfolytában megerőltette magát. Megerőltette magát,
hogy más legyen, mint amilyen, hogy sohasem a saját hajlandóságai szerint éljen, hanem úgy,
ahogy elvárják tőle. Utolsó és leghősiesebb megerőltetése házassága volt. Azután az utazási
izgalom és az a csodálatos megoldódási folyamat, amit az olasz táj idézett fel benne, és az,
hogy egész nászútján úgyszólván egyfolytában ivott, és sosem aludta ki magát, mind
elősegítették az összeomlást. És főképp ez: amíg az ember jár, nem veszi észre, hogy milyen
fáradt, csak akkor, amikor leül. Mihályon is csak attól kezdve hatalmasodott el tizenöt év
kumulálódott fáradtsága, hogy Terontolában akaratlanul, de nem szándéktalanul, a másik
vonatra szállt, a másik vonatra, ami Erzsitől egyre távolabbra vitte, a magány és önmaga felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése