"Fölöttem az azúrkék ég, alattam az indigókék tenger. Künn, mindenütt a messziségben, finom pára borul a gyöngyszínű tengerre. És hogy süt a nap! Ha hangot adnának a lángoló sugárkévék, akkor most Fiumétól Korfuig orgonazúgás töltené be a szigeteket és az öblöket. A nap keresztültűz a ruhámon, keresztül a testemen. Ami homály és hidegség volt a lelkemben, az megenyhül, kiderül és fölenged, tüzelni és világítani kezd."
2009. július 30., csütörtök
Herczeg Ferenc Szelek szárnyán
"Fölöttem az azúrkék ég, alattam az indigókék tenger. Künn, mindenütt a messziségben, finom pára borul a gyöngyszínű tengerre. És hogy süt a nap! Ha hangot adnának a lángoló sugárkévék, akkor most Fiumétól Korfuig orgonazúgás töltené be a szigeteket és az öblöket. A nap keresztültűz a ruhámon, keresztül a testemen. Ami homály és hidegség volt a lelkemben, az megenyhül, kiderül és fölenged, tüzelni és világítani kezd."