2008. szeptember 3., szerda

Márai: Füves könyv 11.

A rendszerről, melyet később megismerünk

A múló évek, az idősebb életkor csakugyan adnak valamit, amiért érdemes volt elviselni
az élet sok fáradtságát, megaláztatását, fájdalmas vesszőfutásait is. Nemcsak
tapasztalatokat adnak, mert a tapasztalatoknak önmagukban nincs sok nevelő erejük,
mint ezt az életben mindenfelé láthatjuk: az emberek, bizonyos tragikus tapasztalatok
birtokában is ugyanazokat a végzetes hibákat követik el, akkor is, ha előre tudják a
következményeket. Nem, az idősebb kor nagy előnye, hogy rendszert tudunk felépíteni
tapasztalatainkból, ha nem vagyunk egészen ostobák vagy aljasok, s nem óhajtunk
öregségünkben az emberek által kinevetett és lenézett, ősz pojácák lenni! Mint a
vándor, aki egy bonyolult hegyrendszert ismert meg vándorlásai közben, s a legmagasabb
csúcsra érve, átlátja egy táj szerkezetét, áttekinti a hegycsúcsok összefüggő
sorozatának geológiai törvényszerűségét, úgy látjuk mi is a múló évekkel a rendszert
mindabban, ami történik életünkben és mások életében. Ez az áttekintés, melyet csak
az évek múlása hoz meg, a legnagyobb elégtétel, melyet az emberi és világi dolgok
megismerése közben szerezhetünk.

Nincsenek megjegyzések: