"Sokszor nem tudja, hogy hova tart, de valahonnan távolodik. Ebben a folyamatban természetes, hogy igyekszik meghatározni - mégha negatívan is - hogy ki is ő."
(Valakivé válni 217.p.)
2007. november 21., szerda
2007. november 15., csütörtök
Hamvas 4.
A hangoltság feltétele a tükörsima kedély. (E 7.) A kinyilatkoztatásra hangoltnak lenni annyi, mint az alapállást megvalósítani, mint bölcs csecsemőnek, vagyis ébernek lenni, az életéhséget kikapcsolni. (E 10.)
2007. november 14., szerda
Lin-csi
"Aki fél a titkoktól, az elfordul tőlük, s gyorsan elfoglalja magát. Leszegett fejjel valamilyen ostoba munkához lát. Fúr, farag, épít, pusztít, kalapál, ad, vesz, cserél, uralkodik vagy sereget vezet, szélesíti országát. A titkok azért riasztják, mert minél többet akar tudni róluk, megfejtést rájuk annál kevésbé talál. Minél világosabban akar látni, annál sűrűbb lesz a homály. Igy lesznek aztán a rejtelmek óriássá, ő pedig egyre kisebbé, gyávábbá. És a sürgölődő gyáva törpe mégis hősnek, teremtőnek képzeli magát. Amit gyorsan és könnyen elvégezhet maga körül, azt elvégzi: átalakítja az anyagot anyaggá. Másra nem is képes már. Igy marad számára örökre titok az egész anyagon túli világ, az igazi valóság."
2007. november 13., kedd
Parti Nagy Lajos: Moliére: Tartuffe
Rövid, pergő, sziporkázóan szórakoztató előadás, Alföldi okos rendezésében, Egy teljesen emészthetővé tett, de mégse kiherélt, vagy aktualizált Moliére. PNL nyelvi bravúrjai ismét utólérhetetlenek. Szegény Stohl András járógéppel, elszántan alakít. Ha nem lenne körülötte az, ami, nagyszerű színész lehetne. De sajnos nem éri be ennyivel.
Lelki hétvége
Csütörtök este Szt. István Bazilika, Beethoven c-dúr miséje Medveczky Ádám vezényletével. Felemelő élmény, csodás hangzás, rengeteg hallgató.
Péntek-szombat: a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat jubileumi, 100. lelkigyakorlata Esztergomban, a Szt. Adalbert Központban. (2. kép) Gondolatébresztő előadások, egy negyed óra teljesen egyedül a Bazilikában (1. kép), egy szentmise, amit a bíboros úr mutatott be. Majd vasárnap este PF szentbeszéde a 18 órás misén, sietésről, elfogadásról, - ez tette fel a koronát erre a három napra.
2007. november 8., csütörtök
Kronos Quartet
Tegnap este szinte félház előtt (!) kivételesen élvezetes, két és fél órás koncertet adtak a MUPA-ban. Jimi Hedrix és Seress Rezső találkozása a pódiumon.
2007. november 5., hétfő
Katona - Bulgakov: Kutyaszív
A I. L. Caragiale Román Nemzeti Színház vendégjátéka.
Bulgakov nem volt valami nagy véleménnyel a proletáriátusról...
http://www.szinhaz.hu/index.php?id=725&cid=28898
Bulgakov nem volt valami nagy véleménnyel a proletáriátusról...
http://www.szinhaz.hu/index.php?id=725&cid=28898
Szkéné
Pintér Béla társulata: Az őrült, az orvos a tanítványok és az ördög
Úgy gondolom az önetrápiás előadások sorában a spirituális útkeresés állomásához érkezett az író-rendező. Ütős darab, a társulat ismét nagyon együtt.
www.pbest.hu
Úgy gondolom az önetrápiás előadások sorában a spirituális útkeresés állomásához érkezett az író-rendező. Ütős darab, a társulat ismét nagyon együtt.
www.pbest.hu
2007. november 2., péntek
2007. október 31., szerda
Egy Kosztolányi vers
Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé sohanem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.A
z élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt...
"Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé sohanem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.A
z élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt...
"Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
2007. október 30., kedd
Ördögök
Tegnap este Mohácsiék szokásosan embert próbáló hosszúságú, 4 óra 20 perces (!) előadása a Nemzetiben. A tőlük elvárható színvonal alatt, kevesebb ötlettel és nyelvi humorral, mint a korábbi munkáikban. (A vészmadár, Csak egy szög, Megbombáztuk Kaposvárt, Sárga liliom, 56-os darab) A végefelé már erősen kínlódós volt, többen elmentek, mellettem MGP folyamatosan az óráját nézte. Ráadásul elég "kuka" közönség alkotta az erős félházat.
http://www.nemzetiszinhaz.hu/repertoar.php?play_id=53
http://www.nemzetiszinhaz.hu/repertoar.php?play_id=53
2007. október 29., hétfő
Hamvas 3.
Az ünnep csaknem teljesen eltűnt. Szánalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy légkörét újra megteremtsék, de minden esetben csak a vásár sikerül, a zsivaj és a mesterkélt cifra felfordulás, amelyet néha fellengző és álnok gyűlés-szónoklatok nyitnak meg és zárnak le. (ÖG 85.)
Puccini Pillangóasszony
Tegnap este egy látványos, jól rendezett, tempós előadás - zsúfolt ház, az első felvonást állva láttuk Szilvivel.
2007. október 24., szerda
Hamvas 2.
A tömeg uralomra jutásának legelső jele a belek gondolkodásának felülkerekedése volt: előtérbe lépett minden, ami táplálék, gazdaság, gyomor, földi javak, étel. (LT 20.)
A mai tömeg elkezd a történetelőttiség kései elmaradottságába visszamerülni. Primitívvé válik, a személyes tudat kialszik, az istenek helyt bálványok és fétisek foglalják el, mindaz, ami vad, szörnyű, izgató, szemfényvesztő tért hódít, a gondolat helyét a hiedelem foglalja el, az ember nem tudja magát megkülönböztetni mástól, s azonosul valamivel, amihez semmi köze. (LT 27.)
Kollektív állapotban az ember olyasvalamit hisz, amit nem is ő hisz, hanem csak úgy általában hisznek. (LT 21.)
Műveltség, rang, vagyon, állás, osztály, tudás az embert attól, hogy a nagy homályos árnyék elérje és elborítsa, nem védi meg. (LT 22.)
A mai tömeg elkezd a történetelőttiség kései elmaradottságába visszamerülni. Primitívvé válik, a személyes tudat kialszik, az istenek helyt bálványok és fétisek foglalják el, mindaz, ami vad, szörnyű, izgató, szemfényvesztő tért hódít, a gondolat helyét a hiedelem foglalja el, az ember nem tudja magát megkülönböztetni mástól, s azonosul valamivel, amihez semmi köze. (LT 27.)
Kollektív állapotban az ember olyasvalamit hisz, amit nem is ő hisz, hanem csak úgy általában hisznek. (LT 21.)
Műveltség, rang, vagyon, állás, osztály, tudás az embert attól, hogy a nagy homályos árnyék elérje és elborítsa, nem védi meg. (LT 22.)
2007. október 21., vasárnap
Fekete kövek
Ma Danival ismét a Pilisben kirándultunk, egy rövid túrát tettünk Dobogókő alatt. Már érződik, hogy október végén járunk, foga van az időnek...
Édes szívem, ribanc vagy
Tegnap este a Bárkában láttam ezt a hullámzó színvonalú előadást. Számomra arról szólt, milyen véges a párkapcsolati helyzetek variációs lehetősége.
2007. október 20., szombat
Térey Asztalizene
Kétórás, változó színvonalú előadás a Radnótiban. Helyenként felszikrázik, máskor alig több a puszta szövegfelmondásnál.
http://www.radnotiszinhaz.hu/index.php?id=398&cid=28567
http://www.radnotiszinhaz.hu/index.php?id=398&cid=28567
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)