2013. december 31., kedd
Ibsen - Miller: A nép ellensége r. Zsámbéki Katona J. színház
Minden pillanatában végiggondolt, hideglelősen pontos rendezés, elsőrangú színészi játék, olajozott csapatmunka.
Olvasónapló 47.
A saját szakterületén informatív, de a társadalomlélektani kérdésekben felszínes, a döntő pontokon megáll, fontos következtetéseket nem von le, lényeges kérdéseket nem tesz fel. A stílusa förtelmesen egysíkú és szegényes.
2013. december 23., hétfő
2013. december 10., kedd
2013. december 9., hétfő
Magyar filmkurzus 111. Sára: 80 huszár (1978)
Szépségesen fájdalmas, talán kissé hosszúra nyúlt ballada a hazaszeretetről, szabadságvágyról, és az örök magyar leverettetésről.
Bizet: Carmen r.: Szinetár, Erkel Színház
Opera az első sorból! Hagyományos rendezés, Mester Viktória és Meggyesi Schwartz Lucia toronymagasan a többiek, főként a gyengécskének tűnő férfi énekesek fölött.
Olvasónapló 46.
Egy New York-i meleg reklámszakember alkoholizmusának és felépülésének története, sok tanulsággal a visszaesésről, és az A.A. program működtetésének szükségességéről. Helyenként kicsit trágár, néha üdítően humoros, és jól olvastatja magát.
2013. december 5., csütörtök
2004. december 5. A nemzetárulás napja
Köztünk éltek, de nem velünk
Kilenc éve kell elviselni december 5-e traumáját. Kilenc éve le kellett nyelnünk a keserű pirulát: a magyar társadalom felének önzése és lelki üressége minden képzeletet felülmúlt.
Kilenc éve próbáljuk megmagyarázni magunknak, hogyan volt képes néhány politikus alantas céljaira felhasználni a kádárizmusban rekedt rétegek rejtett vagy nem is annyira rejtett idegenkedését saját nemzetükkel szemben.
Időnként vitázgatunk még róla, mentegetjük Átlag Bélát, aki semmit nem ért Erdélyből, Felvidékből, Trianonból, aki napi keserűségét, megélhetési gondjait, életének szellemi céltalanságát boldogan irányíthatta, legalább egy napon, 2004. december 5-én, valakik ellen.
Akkor az az ellen a határon túli magyarság volt. Az, amelyik ugye ingyenélő, kapja a magyar adófizetők milliárdjait, sőt, még a munkát is elveszi a magyar melóstól. Az a határon túli, aki amúgy egy büdös román, szlovák vagy szerb, csak valamiért jól megtanult magyarul.
Neki ez a világ. Tudjuk, miből fakad, tudjuk honnan táplálkozik még mindig, s tudjuk, kik szítják fel bennük újra meg újra ezt az acsargó gyűlöletet. Ez az önző, évtizedek óta az állam csecsén csüngő parazitalény torz világa, aki szomszédja legkisebb sikerére, boldogulására is irigy gyűlölettel tekint, aki minden fillért sajnál másoktól, mert azt hiszi, azt tőle veszik el. Ő az, akit bármikor, bárhol a testvére ellen lehet fordítani.
Ezt mind tudjuk. Számtalanszor írtunk róla, szerény eszközeinkkel próbáltunk változtatni rajta. Kevesebbet beszéltünk róla, de december 5. nemjei mellett milliónyi néma is volt. Az ő szavazatuk a távolmaradás volt, egy könnyed, de végzetes vállrándítás.
Ez talán még a nemnél is szomorúbb. Mert aki nemet mondott, legalább gyűlöl, ha mást nem, hát saját fajtáját. A távol maradó üres tekintetében még ez sincs. Kilenc éve próbáljuk megfejteni, mi zajlik az ő fejükben, de ha belépünk a világukba, hitelre vett lapos tévék, iPhone-ok, Való Világok vulgarizmusába, a közhelyekből összerakott életek felszínességébe, gyorsan ki is menekülünk onnan. Ez az „értékrend” és társadalmi réteg, amelyre nem tudunk hatni, s amely kőkemény elszánással tartja magát távol mindentől, ami egy kicsit is összetett gondolatiságot feltételez.
A magyar társadalom szomorú bizonyítványt állított ki magáról: elsősorban azt, hogy még saját magával szemben sem toleráns. A gyűlölet, az önzés, a nemtörődömség, az olcsó felszínesség országa vagyunk.
Vagytok ti, és vagyunk mi. Köztünk éltek, de nem velünk. Szörnyű sebet ejtettetek rajtunk és magatokon. Sokatok még büszke is rá, még többen nem is törődtök vele.
Ti, akik nem vagy nemmel szavaztatok, nap mint nap elvárjátok a szolidaritást, a társadalom gondoskodását, figyelmét, részvétét és segítségét. Eközben épp ti szakítottatok mindennel, amit e pár szó jelent.
Sajnos sokan vagytok. Mi pedig kevesen.
Bazsó Bálint
2013. november 29., péntek
Korrupció r.: Gulyás, Krétakör, MAFILM
Kifejezetten kínos este volt, és nem a téma miatt. Vázlatszerű közéleti publicisztikának tűnő, lapos zenei betétekkel büntető előadásban közepes színészek mentették a menthetetlent. :-(((
Magyar filmkurzus 110. Bodzsár: Isteni műszak
Kicsit magasan volt a mérce, nem is ugrotta át. Döcögős forgatókönyv mentén egy soványka, nagyjátékfilmre szűken elegendő történetben jó színészek küzdenek a nézhető filmért, ami sokszor burleszk-epizódokra esik szét.
Mrozek: Tangó r.: Bagossy - Örkény Színház
Élvezetes, okos, jól megrendezett és gondolatgazdag előadás, hosszú hetekre adott gondolkodni valót.
2013. október 29., kedd
Külföldi filmkurzus 106. Tarkovszkij: Tükör (1974)
Komoly szellemi erőfeszítést igénylő, Tarkovszkíj szinte minden motívumát felvonultató film, gyönyörű képekkel, váltakozó idősíkokkal.
2013. október 20., vasárnap
Bulgakov: A Mester és Margarita - Radu Stanca Nemzeti Színház, r: Balázs Z
Sajnálatosan félresikerültnek érzem ezt a produkciót. Kínosan statikus, lassú és hosszú volt, Bulgakov szövegét gyengítették az át- és beleírások, és rám zavaróan hatottak az alkalmazott vetítések is. Színházban színházat szeretnék látni, nem filmet.
2013. október 2., szerda
Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk r.: Máté Gábor - Kamra
Mélyre ütő, sokáig rezonáló előadás, a kelet-európai történelem borzalmáról, abszurditásáról, feloldhatatlan elletmondásairól.
2013. szeptember 29., vasárnap
Parapark, Vajdahunyad utca
Remekül éreztük magunkat, színvonalas feladvány gondolkodó, együtt cselekedni tudó vagy tanuló kis csapatoknak. Elsőrangú közös élmény, megyünk máskor is.
2013. szeptember 27., péntek
Magyar filmkurzus 107. Fejes: Cserepes Margit házassága (1974)
Kicsit Pirandellós görög sorstragédia, proletár környezetben, abból a korból, amikor még igazi színészek játszottak magyar tévéfilmekben.
2013. szeptember 25., szerda
2013. szeptember 21., szombat
Külföldi filmkurzus 106. Ivory: Napok romjai (1993)
Csodaszép alkotás, Ivory általam látott legjobb filmje. Stílusos, mély, megható és elgondolkodtató emberi dilemmák, határhelyzetek, választások kisebb katalógusa a film, amit az elsőrangú színészi játék is felejthetetlenné tesz.
2013. szeptember 18., szerda
Külföldi filmkurzus 105. Attenborough: Árnyékország (1993)
Mívesen szép film az angol filmiskola legjobb hagyományaival. Értelem és érzelem, stílus és színészi játék finom egyensúlya. Kötelező.
2013. szeptember 16., hétfő
2013. szeptember 9., hétfő
Egy Hamvas gondolat
"Tudjuk, hogy a gõg soha sincs megalázkodás, és a hatalmi ösztön nincs szolgaösztön nélkül. A baj persze nem az, hogy van egyetlen politikai diktátor, bár ez sem különösebben kellemes, hanem, hogy csupa diktatúrában élünk, az autóbuszon a kalauz, otthon a házmester, a munkában a hivatalfőnök, az utcán a rendőr diktatúrájában. Miért van diktatúra? Mert nincs önfegyelem. Miért van Caesar? Mert mindenki rabszolga, elaljasodásában kevély, és kevélységében elaljasodott." (Fiziognómia)
JÁSZAI r.: Galambos P. - Vidéki Színházak Fesztiválja - Thália
100 perc hibátlan, magas színvonalú, szívszorító színház, 30 perc - szerintem elhagyható, kicsit redundáns és didaktikus, a nézőt is próbára tevő - függelék, ami ott fityeg az addig feszes darabon.
2013. szeptember 2., hétfő
Magyar filmkurzus 106. Gaál: Holt vidék (1972)
Nyomasztó, szorongató, szomorú film ez, a magyar vidék és a család pusztulásáról, az elmúlásról, a szétesésről.
2013. augusztus 30., péntek
Magyar filmkurzus 105. Gaál István: Zöldár (1965)
Tisztességes, szép film egy igen nehéz, erkölcsi választásokkal terhelt korszakról. A színészi játék mai szemmel nézve helyenként kicsit sematikus és merev, de a fiatalokból (Koncz, Meszléry, Káldi) süt a tehetség.
Érdekes, hogy régóta tervezgetek egy házi Gaál István retrospektívet, és most a Duna elkezdte vetíteni a filmjeit nekem,
Érdekes, hogy régóta tervezgetek egy házi Gaál István retrospektívet, és most a Duna elkezdte vetíteni a filmjeit nekem,
2013. augusztus 29., csütörtök
Picaro Produkció: Sárkánytivornya - Gödöllő, MMSz Fogadó
Fájdalmasan ismerős helyzetek és karakterek, színvonalas poénok egy már majdnem kész és úgyszólván jó előadásban.
http://www.picaro.hu/index.jsp?menu=11&id=24
http://www.picaro.hu/index.jsp?menu=11&id=24
2013. augusztus 26., hétfő
Magyar filmkurzus 104. Gaál: Magasiskola (1970)
Fojtott hangulatú kamaradráma, ami a főszereplő gyenge színészi munkája miatt tudott maradéktalanul bevonni a történetbe. Gaál atmoszféra teremtő ereje és képi látásmódja most is lenyűgözött.
Külföldi filmkurzus 103. Miller: Mad Max. 1., 2., 3. (1979-1982-1985)
Az első rész egy feszes apokaliptikus western, a második veti fel a legérdekesebb és legégetőbb kérdéseket, a harmadik elhibázottnak tűnik, olykor a paródia határát súrolja.
2013. augusztus 15., csütörtök
Külföldi filmkurzus 102. Fincher: Harcosok klubja (1999)
Komoly kérdéseket feszegető, élvezetes film ez, jó színészekkel, forgatókönyvvel. Visszaolvastam az egykori kritikákat, bámulatos pontossággal mennek el a lényeg mellett. Magamra ismertem a Filmvilág egykori lelkes szerzőjeként, amikor hetet-havat összehordtam filmekről... :-)
2013. augusztus 13., kedd
2013. augusztus 5., hétfő
AlkalMáté Trupp: Száraz Dénes - Vele, de nélküle Jurányi Inkubátorház
Az izzadós, meleg estében egy szívbemarkoló előadást láttam egy színészről, aki máshogy gondolkodik, mint az osztálya, mást képvisel, mint ami elváratik tőle, mást tesz, mint ami illendő lenne. Vagyis önmaga, ennek minden kínjával, fájdalmával, kételyével és felszabadító szépségével. Megérintett.
2013. július 30., kedd
Véletlennapló 120.
1. Szekfű Gyula Három nemzedékét olvasom, este egy videón nézett előadásban elhangzik a könyv címe.
2. Napközben eszembe jut Bartók Cantata Profanája, az esti Jancsó filmben hosszú, hangsúlyos utalás van erre a műre.
3. Eszembe jut G.P. színházrendező, abban a pillanatban email érkezik tőle.
.
2. Napközben eszembe jut Bartók Cantata Profanája, az esti Jancsó filmben hosszú, hangsúlyos utalás van erre a műre.
3. Eszembe jut G.P. színházrendező, abban a pillanatban email érkezik tőle.
.
Magyar filmkurzus 102. Jancsó: Oldás és kötés (1963)
Először láttam Jancsó korai filmjét, bántóan modorosnak, francia újhullámos utánérzésnek tűnt, amiben látványosan szenvednek, nagyon cigarettáznak, és papírízű dilemmákban vergődnek a szereplők. Nem szeretnék igazságtalan lenni, 1962-ben nagy bátorság lehetett akasztott csirkéket filmre vinni, de ez a film - a Szegénylegényektől vagy a Csend és kiáltástól eltérően - számomra 2013-ban nem működött.
Haydn-Mozart koncert a Vajdahunyad várban
Hangulatos koncertélmény langyos nyári estén, andalító dallamok, és egy lelkes gordonka virtuóz, Várdai István.
2013. július 20., szombat
2013. július 15., hétfő
Magyar filmkurzus 101. Fábri: Magyarok (1977)
A nemzet és a haza mint sorsvállalás, helyenként kicsit didaktikusnak tűnő, de tisztes szándékú ábrázolásban. Koncz Gábor nekem olykor sok és modoros volt, a többiek kiválóak.
Külföldi filmkurzus 101. Michell: Ütközéspont (2002)
Kiváló film a száraz alkoholizmus működéséről, erkölcsi döntésekről, felelősségvállalásról. Kötelező.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)