Magyar filmkurzus 105. Gaál István: Zöldár (1965)

Tisztességes, szép film egy igen nehéz, erkölcsi választásokkal terhelt korszakról. A színészi játék mai szemmel nézve helyenként kicsit sematikus és merev, de a fiatalokból (Koncz, Meszléry, Káldi) süt a tehetség.
Érdekes, hogy régóta tervezgetek egy házi Gaál István retrospektívet, és most a Duna elkezdte vetíteni a filmjeit nekem,

Picaro Produkció: Sárkánytivornya - Gödöllő, MMSz Fogadó

Fájdalmasan ismerős helyzetek és karakterek, színvonalas poénok egy már majdnem kész és úgyszólván jó előadásban.
http://www.picaro.hu/index.jsp?menu=11&id=24

Magyar filmkurzus 104. Gaál: Magasiskola (1970)

Fojtott hangulatú kamaradráma, ami a főszereplő gyenge színészi munkája miatt tudott maradéktalanul bevonni a történetbe. Gaál atmoszféra teremtő ereje és képi látásmódja most is lenyűgözött.

Külföldi filmkurzus 103. Miller: Mad Max. 1., 2., 3. (1979-1982-1985)

Az első rész egy feszes apokaliptikus western, a második veti fel a legérdekesebb és legégetőbb kérdéseket, a harmadik elhibázottnak tűnik, olykor a paródia határát súrolja.

Olvasónapló 45.

Fájdalmas és felkavaró regény a magyar lélekről, a haza leromlásának okairól és folyamatáról.

Külföldi filmkurzus 102. Fincher: Harcosok klubja (1999)

Komoly kérdéseket feszegető, élvezetes film ez, jó színészekkel, forgatókönyvvel. Visszaolvastam az egykori kritikákat, bámulatos pontossággal mennek el a lényeg mellett. Magamra ismertem a Filmvilág egykori lelkes szerzőjeként, amikor hetet-havat összehordtam filmekről... :-)

Magyar filmkurzus 103. Ranódy: Árvácska (1976)

Gyönyörű, meghatóan szép film.

Fürdő- és közösségépítő kaláka, Kisbacon, Háromszék

AlkalMáté Trupp: Száraz Dénes - Vele, de nélküle Jurányi Inkubátorház

Az izzadós, meleg estében egy szívbemarkoló előadást láttam egy színészről, aki máshogy gondolkodik, mint az osztálya, mást képvisel, mint ami elváratik tőle, mást tesz, mint ami illendő lenne. Vagyis önmaga, ennek minden kínjával, fájdalmával, kételyével és felszabadító szépségével. Megérintett.

Véletlennapló 120.

1. Szekfű Gyula Három nemzedékét olvasom, este egy videón nézett előadásban elhangzik a könyv címe.
2. Napközben eszembe jut Bartók Cantata Profanája, az esti Jancsó filmben hosszú, hangsúlyos utalás van erre a műre.
3. Eszembe jut G.P. színházrendező, abban a pillanatban email érkezik tőle.
.

Magyar filmkurzus 102. Jancsó: Oldás és kötés (1963)

Először láttam Jancsó korai filmjét, bántóan modorosnak, francia újhullámos utánérzésnek tűnt, amiben látványosan szenvednek, nagyon cigarettáznak, és papírízű dilemmákban vergődnek a szereplők. Nem szeretnék igazságtalan lenni, 1962-ben nagy bátorság lehetett akasztott csirkéket filmre vinni, de ez a film - a Szegénylegényektől vagy a Csend és kiáltástól eltérően - számomra 2013-ban nem működött.

Haydn-Mozart koncert a Vajdahunyad várban

Hangulatos koncertélmény langyos nyári estén, andalító dallamok, és egy lelkes gordonka virtuóz, Várdai István.

Édesanyám 78. születésnapja

Magyar filmkurzus 101. Fábri: Magyarok (1977)

A nemzet és a haza mint sorsvállalás, helyenként kicsit didaktikusnak tűnő, de tisztes szándékú ábrázolásban. Koncz Gábor nekem olykor sok és modoros volt, a többiek kiválóak.

Külföldi filmkurzus 101. Michell: Ütközéspont (2002)

Kiváló film a száraz alkoholizmus működéséről, erkölcsi döntésekről, felelősségvállalásról. Kötelező.

A.A. 19. Országos Találkozó, Veszprém, 2013 július 12-14.

Magyar filmkurzus 100. Huszárik: Csontváry

Sokadszorra nézve is újra élveztem a képeket, a helyszíneket, de maga a film ezúttal is lenyűgöző félreértésnek tűnt.

Külföldi filmkurzus 100. Gondry: Tajtékos napok (2013)

Jól megválogatott szereplőgárda, remek vizuális fantáziával megáldott rendező, a könyvhöz mindenben hű történetvezetés - de számomra  valamiért mégsem született meg a varázslat. Úgy tűnik vannak a megfilmesítésnek makacsul ellenálló könyvek... :-(

Szent László napján

A gelencei Szt. László freskó részlete. (Saját felvétel).

Egy Weöres vers

MERÜLŐ SATURNUS

`T. S. Eliot emlékének`

Elvették nyájamat. Bánjam-e? Többé semmi dolgom,

nincs felelősség, menhelyen könnyű az aggnak élete.

Legelőbb a papot kergették el, az agancsos félrebeszélőt

deszkájáról, ahonnan égbe röppent naponta -- bolond! --

és okosabb papokat válogattak; később a királyt, a védő

végtelent, és kardos királyokat fogadtak; aztán a bölcset,

hiszen van tudósunk elegendő; végül a költőt,

minek számlálja ujjait gagyogva? tódulnak helyébe

a kivánalmak célszerű dalnokai megbízás szerint.

Így állok, arccal falnak fordítva, törött pásztorbotommal.

Csordám a vályunál tolong: mennyi vidám vadonatúj

nagyszerűség úszkál benne! Orr orr mellett, orr az orrot

kitúrja -- bánjam-e? -- már nem hivatásom,

agyarat döfnek belém, ha látom: mi lesz a roppant

szaporulatból, a kapart anyaméhből, falánk

bódulatban, gyorsuló iramban, a gyilkos sugarakból,

a kapuba rakott robbanásból --

                                                  Mint ha sínén a vonat

rohan a szakadékba melynek túlsó partja nincs --

bánjam-e? -- lehet, megállítják a végső percben;

vagy a szakadék felett is pálya visz, csak vak vagyok;

talán a meredély szélén szárnyat bont, felröpül:

ők tudják, nem én. Bajuk, ha ők se tudják.

Nekem már mindegy: pásztorbotom eltört,

könnyű szalmán heverni évezredek

fáradalmát kipihenni. Nem látnak, fejük a vályuban,

én is csak farukat s lobogó füleiket látom.