"Az ősember primitv, csupasz életének mégis megvolt az előnye, hogy a természet ölén lakozott. Ha étellel, álommal felüdítette magát, tovább folytatja útját. Mintegy sátra volt a világ, hol a völgyeket járta, hol a síkságon kelt át, hol a hegyormokat mászta meg. De lám, mi történt: az ember eszközeinek eszköze lett. Régen akkor szedte a gyümölcsöt, amikor megéhezett, ma farmer lett belőle. Régen egy fa alá húzódott védelmül, ma házat épít. Ma már nem úgy ütünk tanyát, egy-egy éjszakára, hanem letelepszünk a földön, és elfelejtjük az eget."
