Ulrich Seidl nyomasztóan szimmetrikus képekbe komponálja hősei felbillenni látszó életét. A lelküket nyomó terheket Jézussal megosztók kétségbeesése, bűntudata, elkeseredettsége és mély őszintesége - vagy éppen ismerős önbecsapása - felemelő élménnyé teszi a szokatlan filmet. Megnyitja az utat önmagunk és sok fontos kérdés felé:
Én kivel osztom meg terheimet? Hová viszem örömöm, fájdalmam? Mennyi időt szánok magamra, a lelkemre? Párbeszédben állok-e egy belső valakivel, a sok ricsajtól meghallom-e még saját belső hangomat? Miben, kiben hiszek? Meg tudom-e szólítani embertársaimat?
http://www.filmkatalogus.hu/Tudod-hogy-van-ez-Jezus--f23039
2008. október 15., szerda
Egy Arany vers
SZÉP ŐSZ
Ki, ki bátran a szabadba!
Oly szoros e fal között!
Tavaszunk egy fúvalatra
Íme, íme visszajött!
Mily vidám a csermely tánca,
Lejtve a zöld sík felé,
Mintha többé téli lánca
Soha nem rettentené. -
A kökörcsin újra bátor,
A letiprott fű dagad;
És fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.
Ifju hévvel az öreg nap -
Új szerel.............
Ki, ki bátran a szabadba!
Oly szoros e fal között!
Tavaszunk egy fúvalatra
Íme, íme visszajött!
Mily vidám a csermely tánca,
Lejtve a zöld sík felé,
Mintha többé téli lánca
Soha nem rettentené. -
A kökörcsin újra bátor,
A letiprott fű dagad;
És fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.
Ifju hévvel az öreg nap -
Új szerel.............
2008. október 14., kedd
P.F.
Idén is elindultak Pál Feri atya "hittanórái" a Pázmányon minden kedden 20.15-kor. Az előadások kalózfelvételei: http://www.illuzio.hu/pf/index.html
Véletlennapló 20.
Tin pár napja megemlíti, hogy Angela Davis Naplójával kezdte tizenévesen az olvasást. Ma reggel a munkahelyemen a könyveket pakolva kezembe akad Angela Davis Életem c kötete.
Tóth Árpád Őszi alkonyat (részlet)
Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten
S e csüggedt ujjakon pompás aranyszint fen szét,
Ó most minden dolog oly titokzatosan szép
S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben
A nagyszerű és komoly fák alatt
Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván
Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján
A fantasztikus és fáradt arab.
S e csüggedt ujjakon pompás aranyszint fen szét,
Ó most minden dolog oly titokzatosan szép
S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben
A nagyszerű és komoly fák alatt
Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván
Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján
A fantasztikus és fáradt arab.
2008. október 13., hétfő
A néger és a kutyák harca
A nyomozó
Ádám almái
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)