Halálpontos, hideglelős, borzongató film a mérgező szülő-gyerkek kapcsolatról, az apahiányról, a felnőni képtelenségről, a társfüggés kettős kötéséről. Kötelező.
Egy rövid látogatás szombat délután a Millenárison, az új helyszín ugyanolyan zsúfolt és levegőtlen, mint a régi. Brett Easton Ellishez végtelen sor kígyózik, E.P. felolvasása a Teátrumban ezúttal is élményszámba ment. http://www.bookfestival.hu/
Egy hete láttam ezt a fárszató, helyenként brutálisan őszinte, máskor fájdalmasan felszínes, kidolgozatlan és maníros előadást előadást a Bárka melletti konténer fullasztóan zsúfolt terében. Szerintem nem üti meg azt a szintet, ami a POSZT-ra kvalifikál egy előadást, Kukorelly alighanem a mai magyar szerzők iránti pozitív elfogultsága miatt válogathatta be, csakúgy mint Térey Asztalizenéjét a Radnótiból. A két nappal korábban Kaposváron látott Gothár-féle Amphytrion nagyságrendekkel jobb színház volt.
Nagyon durva darab PB "japán korszakából", méltán került be a POSZT 2008 versenyprogramjába. Tegnap az egyetemen már hivatkoztam is rá, mint a sérült család nyomasztóan jó ábrázolására.
Olyan "nemzetiszínházas", érezhetően sok pénzből, látványosra rendezett társalgási darab, némi üresjárattal, csipetnyi manírral, hálás szerepekkel. Megérintett valahol.
A Tünet Együttes Alibi c. előadásán elhangzik egy részlet Babits Esti kérdés c. verséből, majd este otthon a Kultúrház c. műsor Költészet Napi összeállításában ugyanez a vers szerepel. (A fotó egy másik előadáson kélszült)
Kedvenc Shakespeare darabom avatott tolmácsolásban, egy pergő, erős alakításokkal teli "katonás" előadásban. Kettő és egynegyed óra, mégis teljes színházi élmény.
Tegnap a virágvasárnapi szentmisén a Golgota említésekor eszembe jutott, hogy annak idején elolvastam Ördögh Szilveszter Koponyák hegye című regényét. A mai újságban látom a hirdetést, hogy megjelent a Tekintet c folyóirat emlékszáma Ö.Sz.-ről.
A megsebzett anya himnusza a cisztrek templomában, Bolberitz Pál avatott bevezetőjével és kommentárjaival. A Virágvasárnapnak aligha lehetett volna szebb befejezése.
Egy látványos és fiatalosan lendületes előadás, sok ígéretes tehetséggel. Azért kíváncsi lettem volna, mekkorát szólt ugyanez a darab az "átkosban, 1979-ben".