Transzparens egzisztencia, univerzális orientáció. (Hamvas)

2013. február 12., kedd

Olvasónapló 42.

Ebből a kisregényből pontosan megérthető, miért nem lesz soha kommunizmus a világon, és miért a csőcselék rémuralma az emberiség valódi tragédiája.

Külföldi filmkurzus 91. Tarantino: Django elszabadul (2012)

Ügyes, látványos, csak éppen teljesen érthetetlen, miért forgatták le azon kívül, hogy QT sok pénzt keressen vele sok sznob rajongóján.

Csehov: Sirály - Nemzeti, Alföldi

Szép, fájdalmas előadás, nem katartikus, "csak" jó.

Olvasónapló 41.

Második találkozás egy gyönyörű történettel.

Kiváló, meggondolkodtató regény, váratlan képzettársítások, káprázatos jelzők, meredek hasonlatok, jó történet,érdekes karakterek. Csak a fordítást tudnám feledni...

2013. február 5., kedd

Külföldi filmkurzus 90. Ivory: Howard's End - Szellem a házban (1992)

Lásd az előző bejegyzést.

Külföldi filmkurzus 89. Ivory: Szoba kilátással (1985)

Nagyon élveztem ezt a nagyon angol filmet, mivel meg lehet érteni belőle, hogyan élnek, s gondolkodnak a világról ezek a különös népek. Jó kiegészítés, illusztráció a Scruton könyvhöz.

2013. január 28., hétfő

Olvasónapló 40.

Felejthető, töredékes kis könyv. Rubin érdekesen ír, olykor tud atmoszférát teremteni, csak valahogy az egész érdektelen.

Kiváló esszé arról, hogy mi alkot egy nemzetet, hogy működik egy ország, és miért fog mindez eltűnni.

2013. január 23., szerda

Külföldi filmkurzus 88. Affleck: Az Argo akció (2012)

Nagy fehér varázslók ügyes összefogása legyőzi a gonosz iráni csürhét. Lázonganak, forradalmárkodnak, de azért még a miénk a világ. Bravó!

2013. január 22., kedd

Külföldi filmkurzus 87. McDonaugh: A hét pszichopata és a si-cu (2012)

Átlagosnál jobb Tarantino és Guy Ritchie utánérzés, amit Christopher Walken miatt érdemes megnézni.

Külföldi filmkurzus 86. Jarecki: Végzetes hazugságok (2012)

Egy képmutatásra és hazugságra épülő életforma hiteles látlelete. Láttuk már sokszor, ez a jobbak közül való.

Külföldi filmkurzus 85. Zemeckis: Kényszerleszállás (2012)

Elsőrangú oktatófilm alkoholizmusról, tagadásról, hazugságról.

Külföldi filmkurzus 84. Wright: Anna Karenina (2012)

Megnéztem ezt az "alkotást", és már 15-20 perc után szörnyű gyanúm támadt: ez egy sok pénzből készült kínosan gyenge paródia! A teátrális környezet, a színészek művi mozgása és képtelenül mesterkélt beszédmódja, az oroszokkal kapcsolatos legbanálisabb közhelyek halmozása, a szájbarágós, National Geographic stílusú operatőri munka, a történet áramvonalasított vázának megtartása (ó, jobb napokat látott kedvencem, Tom Stoppard!) mind arra utaltak, hogy itt Tolsztoj ürügyén merénylet történt a jó ízlés ellen. Mindezt alátámasztja a főbb szerepekre teljesen alkalmatlannak tűnő színészek kiválasztása. Szerencsétlen Knightley kisasszonynak érezhetően fogalma sincs Anna lelkivilágáról, ő egy sokatmondóan nézni (és jószerivel csak ezt) tudó nyalka lovastisztre (Aaron Johnson alakításnak aligha nevezhető jelenléte) gerjed, jobb híján elég közönségesen. A többiek - élükön Jude Law-val - korrektül szenvednek a maguk szerény eszköztárával, de a legjobban azt hiszem mégis csak a néző sínyli meg ezt a tökéletes fiaskót. :-( Ha valaki ezt a "filmet" megnézi, egy pillanatig se gondolja, hogy Tolsztoj Anna Kareninájával volt szerencséje találkozni...