Érdekes felvetés, és megértem az egyházi felhördülést is, de filmként nekem inkább a Jézus-giccsek irányába mozdult el.
2011. április 22., péntek
Külföldi filmkurzus 10. Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése (1988)
Érdekes felvetés, és megértem az egyházi felhördülést is, de filmként nekem inkább a Jézus-giccsek irányába mozdult el.
2011. április 21., csütörtök
Egy kép, egy vers
Dsida Jenő Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
2011. április 20., szerda
Külföldi filmkurzus 9. Bergman: A nap vége (1957)
Huszonévesen jobban élveztem, most viszont jobban értettem. Érdekes megfigyelni Bergman stílusának fejlődését, folyamatos szikárosodását.
2011. április 19., kedd
Külföldi filmkurzus 8. Bergman: A csend (1963)
"Fellini, Bunuel, Tarkovszkij és mások mellett ők (Bergman és Antonioni) teremtették meg a filmművészetnek azt a modern formáját, amelyet én - belátom: elfogultan - úgyszólván magával a filmművészettel azonosítok. Ez a filmművészet nem ipar-művészet, nem alkalmazott művészet volt, mint a mai film, hanem formateremtő művészet. Formájával kifejezte és formálta a kort és a benne élő embert. Bergman és Antonioni egy-egy filmje után az ember másképp látta a világot és önmagát, mint előtte. Ez a fajta igény és törekvés eltűnt velük a filmművészetből". (Győrffy Miklós)
2011. április 18., hétfő
Egy Miszlivetz idézet
A magyar társadalom és az ország élén immár demokratikus legitimitással álló politikai és gazdasági elit nem készült fel az európai integrációra, ehelyett amit lehetett, ott folytatott, ahol a pártállam abbahagyta. És sajnos sok mindent lehetett. A globalizáció kérdéseire szintén kevés érvényes választ talált. A magyar társadalom darabokra hullott szegmensei ma a parttalan átalakulások, az európai integráció és a dezintegráló globalizáció összegabalyodott jelenségegyüttesével állnak szemben - tehetetlenül, értetlenül és egyre inkább frusztráltan, hol szégyenkezve, hol gyűlölködve. Kivételt egy szűk gazdasági és pénzügyi elit képez, amely viszont eddig nem sok érdeklődést mutatott az össztársadalmi kérdések megoldása iránt, és láthatóan fel sem fogta annak a növekvő mértékű felelősségvállalásnak a jelentőségét és kikerülhetetlenségét, amely a magukra valamit adó multik mindennapi tevékenységébe valóságosan is egyre inkább beépül. A Herceg, a Kalmár és a Polgár közötti partnerség gondolata nem érintette meg mélyen a hazai politikai és gazdasági osztályt.
Ahol a demokrácia külső, intézményesített formái és belső tartalmai közötti meghasonlás tartós vagy növekszik, ott a demokrácia válságban van. Ma Magyarországon ilyen helyzet állt elő. A legnyilvánvalóbb tünetek: az emberek növekvő hányada gondolja úgy, hogy a demokrácia intézményei nem az ő érdekében működnek. Ennek következtében nem bízik ezekben az intézményekben, sem az azokat közvetlenül irányító és ellenőrző politikusokban. Emiatt nem kíván részt venni közéleti vitákban, megmozdulásokban. Azt gondolja, a politikai osztály tagjait - nagyon kevés kivételtől eltekintve - saját hatalmi és anyagi érdekeik motiválják, és neki ezek befolyásolására nincs ereje és lehetősége. A Magyar Köztársaság polgárainak növekvő hányada vagy fél a demokrácia jelenlegi formájától, vagy nem képes vele azonosulni; elhagyatottságérzete van. Ez a félelem a szabadságtól és egyben a szegénységtől, amit a szabadság-szegénység szindrómájának is nevezhetnénk. A magyar társadalmat frusztrálja önpusztító tehetetlenségérzete, és agresszivitása vagy apátiája csak fokozódik azáltal, hogy még hosszú távon sem látja a kiutat jelenlegi helyzetéből.
Ahol a demokrácia külső, intézményesített formái és belső tartalmai közötti meghasonlás tartós vagy növekszik, ott a demokrácia válságban van. Ma Magyarországon ilyen helyzet állt elő. A legnyilvánvalóbb tünetek: az emberek növekvő hányada gondolja úgy, hogy a demokrácia intézményei nem az ő érdekében működnek. Ennek következtében nem bízik ezekben az intézményekben, sem az azokat közvetlenül irányító és ellenőrző politikusokban. Emiatt nem kíván részt venni közéleti vitákban, megmozdulásokban. Azt gondolja, a politikai osztály tagjait - nagyon kevés kivételtől eltekintve - saját hatalmi és anyagi érdekeik motiválják, és neki ezek befolyásolására nincs ereje és lehetősége. A Magyar Köztársaság polgárainak növekvő hányada vagy fél a demokrácia jelenlegi formájától, vagy nem képes vele azonosulni; elhagyatottságérzete van. Ez a félelem a szabadságtól és egyben a szegénységtől, amit a szabadság-szegénység szindrómájának is nevezhetnénk. A magyar társadalmat frusztrálja önpusztító tehetetlenségérzete, és agresszivitása vagy apátiája csak fokozódik azáltal, hogy még hosszú távon sem látja a kiutat jelenlegi helyzetéből.
A társadalom összetartó ereje végletesen meggyengült. A középosztály erőtlensége, alig-léte mellett ennek a gyengeségnek számos összetevője van, ezek közül azonban kettő kiemelkedik. A szabadságfok növekedésével, a globalizáció és az európai integráció kihívásainak fényében szembetűnő és szinte sokkoló a tudás és a felkészültség hiánya, valamint a közösséghez tartozásból fakadó felelősségérzet hiánya. Azaz a demokráciadeficit mellett intellektuális és morális deficittel is számolnunk kell.
Mi lett veled,Magyarország? (2008)
Magyar filmkurzus 44. Gertler Viktor: Felfelé a lejtőn (1958)
A zenés film, a kémfilm, a burleszk, és a szocialista propaganda alkotások furcsa műfaji keveredésé ez a film. A "vörös farok" kivételével azonban mindegyik szál gyenge benne, a legéletszerűbb. leginkább szerethető figura pedig - paradox módon - a korpulens gyári szarka, Kazal László megformálásában. A film Rejtő világát idézi, nyíltan utal is rá, de nem ér fel hozzá.
2011. április 17., vasárnap
Virágvasárnap
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.
(Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)
2011. április 15., péntek
Térey: Jeremiás, avagy... Nemzeti Színház, Valló
Valló Péter fogékony műelemző készségről tanúskodó, de a formakihívásokra kevéssé reflektáló rendezése nem Isten hidegét árasztja, hanem hidegen hagyja a nézőt. Okosan hűvös minden, mint a tér bordázatát tagoló neoncsövek fénye. A nyolc képből álló (Térey János közreműködésével igencsak rövidített szövegű) misztériumdráma színpadi megjelenítése épp a misztériumot nélkülözi. (Tarján Tamás www.revizoronline.hu)
2011. április 13., szerda
Egy vers
Verseghy Ferenc: A tavasz
Érkezik al szelekenn a’ zöld tavasz;
olvad a’ komor tél,
‘s a’ nyíltt folyókonn dúzs hajók lebegnek.
Omlik az aklokbúl a’ víg barom;
elsiet tüzétűl
a’ lomtalan rétekre a’ parasztság.
A’ falunak kaczagó szépségei
friss cziczákra gyűlnek
a’ holdvilágnál, ‘s a’ kevély suhanczok
tölgyfa tekét vernek; még pőrölye
a’ serény kovácsnak
a’ vasdorongot nyögve vékonyíttya.
Most szedegess ifiú nefelejcseket
a’ szabad mezőkönn
hű Klórisoddal. Most derítsd fel ollykor
ágbogas ernyek alatt langy szívedet,
esti társaságban
a’ gondokot jó borba mártogatván.
Most telepedgy le setét árnyékiban
a’ hüvös ligetnek,
hol párosan sétálgat a’ szerelmes,
hol zomok asztalokonn gyomrát tömi
a’ garázda polgár,
‘s a’ szomjazó tisztecske sert haboztat.
A’ tornyos kapukonn szintúgy behat
a’ halálnak íjja,
mint ajtajánn a’ senyvedő szegénynek;
‘s lengeteg éltünknek rövidebb kora,
hogysem el lehessen
későbbre bölcsen hagyni kéjjeinket.
Téged’ is elhínak hörgései
a’ hideg halálnak
a’ czinteremnek gödrös udvarába;
hol ha setét sírodba szorúlsz, soha
nyájas asztaloknál
híres Tokajnak híg arannya mellett
nem fogsz énekeket harsantani,
sem zomok karoddal,
a’ czimbalomnak pelypegése mellett,
víg lakadalmakban nem forgatod
általizzadásig
a’ vőlegénnyel pillogó menyasszonyt.
olvad a’ komor tél,
‘s a’ nyíltt folyókonn dúzs hajók lebegnek.
Omlik az aklokbúl a’ víg barom;
elsiet tüzétűl
a’ lomtalan rétekre a’ parasztság.
A’ falunak kaczagó szépségei
friss cziczákra gyűlnek
a’ holdvilágnál, ‘s a’ kevély suhanczok
tölgyfa tekét vernek; még pőrölye
a’ serény kovácsnak
a’ vasdorongot nyögve vékonyíttya.
Most szedegess ifiú nefelejcseket
a’ szabad mezőkönn
hű Klórisoddal. Most derítsd fel ollykor
ágbogas ernyek alatt langy szívedet,
esti társaságban
a’ gondokot jó borba mártogatván.
Most telepedgy le setét árnyékiban
a’ hüvös ligetnek,
hol párosan sétálgat a’ szerelmes,
hol zomok asztalokonn gyomrát tömi
a’ garázda polgár,
‘s a’ szomjazó tisztecske sert haboztat.
A’ tornyos kapukonn szintúgy behat
a’ halálnak íjja,
mint ajtajánn a’ senyvedő szegénynek;
‘s lengeteg éltünknek rövidebb kora,
hogysem el lehessen
későbbre bölcsen hagyni kéjjeinket.
Téged’ is elhínak hörgései
a’ hideg halálnak
a’ czinteremnek gödrös udvarába;
hol ha setét sírodba szorúlsz, soha
nyájas asztaloknál
híres Tokajnak híg arannya mellett
nem fogsz énekeket harsantani,
sem zomok karoddal,
a’ czimbalomnak pelypegése mellett,
víg lakadalmakban nem forgatod
általizzadásig
a’ vőlegénnyel pillogó menyasszonyt.
Magyar filmkurzus 43. Makk Károly: Elveszett paradicsom (1962)
"rengeteg modorosság és homály" magyar.film.hu
2011. április 12., kedd
Magyar filmkurzus 42. Znamenák: Világjobbítók (2011)
A kiváló kaposvári Tasnádi-előadás low budget adaptációja. Jó kis film, Kovács Zsolt és Némedi Árpád remekel benne. Történet a világ leromlásáról, idealizmusról, és a lovagi erényekről.
2011. április 11., hétfő
A költészet napja
József Attila: Egyszerű ez
Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.
Rongyos mindegyik zsebünk,
Rossz a magyar zsebe rég,
Egyszerű ez -
Elveszett az ezerév.
Ha elveszett, elveszett,
Nem keressük már elő,
Nem érünk rá,
Vonaton jár az idő.
Expresszen jár az idő
S gépből csinált madarán,
A gyalogos
Bizony hogy elmarad ám.
Szolgabíránk az agyunk,
Nem parancsol más nekünk,
Egyszerű ez,
Mi már mótorral megyünk.
Nem vagyunk mi bölcs urak
S nem is vagyunk szamarak.
Új ezerév
Új magyaroknak marad.
Csehov: A három nővér - Szegedi Nemzeti Színház, Bodolay
Bodolaynak ezúttal érzésem szerint nem volt koncepciója, ötlete, így egy távolságtartó előadást, és gyenge, legjobb esetben közepes alakításokat láttunk Szegeden, Csehov remekbeszabott szövegének helyenként kínosan megemésztetlen felmondását, miközben tisztes unalom lengte be a Kisszínházat. Ez sajnos a Brook féle "holt színház".
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)