Magyar filmkurzus 24. Ranódy László Aranysárkány (1966)

Kosztolányi költői formában mutatja meg azt, amit Hamvas "a barbárság vertikális betörésének" nevez. Igénytelenség, erőszak, hazugság, árulás. És ekkor még csak a XX. század első harmadában jártunk...

Nemes Nagy Ágnes: Fák

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.

Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.

És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.

Véletlennapló 84.

Tegnap este édesanyám kezembe ad egy újságot egy Zacher Gáborról szóló cikkel. Késő este viszontlátom a jeles toxikológust egy beszélgetős portréműsorban a televízióban. A ma reggeli első telefonbeszélgetésemben a másik fél megemlíti Zacher nevét.

:-)

Háy János: Nehéz - Bárka Színház

Ennél is erősebb, remek előadás születhetett volna, ha a rendező Bérczes László jobban bízik Háy szövegének erejében, végig meg meri tartani a kvázi monodráma formát, és nem iktat be egy hosszadalmas, didaktikus jelenetfüzért a "gyerek" életének sorsdöntő napjáról. Úgy érzem az előadás pont ezzel a fél órával hosszabb a kelleténél, és komoly színvonalzuhanáson is átmegy. A toldalék nem illeszkedik szervesen a Mucsi Zoltán dominálta másfél órához, felesleges és zavaró, mint a nézőteret belengő dohányfüst. A kevesebb ezúttal több lett volna. Viszont át kell értékelnem a Mucsi Zoltánról alkotott véleményemet.

Verdi: A szicíliai vecsernye Magyar Állami Operaház

Kicsit hosszú, mérsékelten látványos előadás, jó egyéni teljesítményekkel.

Pauer 70 Pszeudo 40

Érdekes, de szerintem rosszul rendezett kiállítás. Pauer művei elszórva az MTA XIX. századi festménygyűjteményében. Inkább bosszantó, mint izgalmas.
http://www.pauergyula.hu/
http://mta.hu/sajtoszemle/pszeudo-40-pauer-70-egyedulallo-kiallitas-az-akademian-126178/

Egy cikk a "fenntartható fejlődés" híveinek

http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/2030-az-olajalapu-vilag-vege/2011-01-26/1297

Magyar filmkurzus 23. Makk K: Ház a sziklák alatt (1958)

Fojtott feszültség, komor atmoszféra, kínos összezártság, szikrázó indulatok. Görbe János mint "maradi", az önsorsrontáshoz mindhalálig ragaszkodó parasztember, Bara Margit, mint a végzet asszonya, Psota Irén, mint púpos boszorkány. Csodás film.

A mai Evangélium

Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e
lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a
lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy
nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért,
hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” Majd így
folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan
mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek
van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”
Mk 4,21-25

Olvasónapló 4.

Szomorú, fájdalmas könyv. Főleg a Bódy Gáborról szóló fejezet viselt meg, akinek idő előtt halálában úgy tűnik komoly szerepet játszhatott, hogy képtelen volt szabadulni a hálózat vasmarkából. Bódy ügynökmúltja a Kutya éji dalának egészen új olvasatát kínálja. Meglepődve olvasom, hogy a pár napja látott magyar film rendezője, Máriássy Félix is besúgó volt. A legerősebb résznek a Szabó István ügy recepcióját taglaló fejezetet érzem, abban a mai magyar közbeszéd minden rákfenéje tanulmányozható. Felkavart, hogy ott virít a kötetben olyan egykori ügynök neve is, aki nagy valószínűséggel engem is feldobott 1985-ben...

"Bús düledékein..." Magyar Képzőművészeti Egyetem

Egy jól elrejtett kis kiállítás Müllner János 1910 körül készült fotóival a Kárpát-medence várairól.

Magyar filmkurzus 22. Máriássy F: Egy pikoló világos (1955)

Roppant érdekes film a Rákosi korszak végéről. Egy évvel a forradalom előtt, már nem annyira sematikus, még nem annyira újhullámos. Minden bénasága ellenére tömény erotika és elementáris életvidámság sugárzik belőle. Bitskey Tibor Elvis-frizurával, Ruttkai Éva fürdőruhában, Őze Lajos gimnasztyorkában, Kautzky József jampi-öltönyben (!). Schubert Éva intrikál, és jönnek a sötét gondolatok az Élmunkás-hídon... :-)

Heller Ágnes Hamvasról

Lukács György B-listázta Hamvas Bélát. Mi a véleménye erről?

Nem volt ilyen hatalma, hogy B-listázhatta volna.

Ha nem jogilag értjük ezt a kategóriát, akkor hogyan akadályozta érvényesülését a szellemi életben?

Nagyon metaforikusan kell beszélni erről, mert senkit sem tudott B-listázni. Sosem volt ilyen pozícióban.

Akkor ez egy téves vélekedés?

Természetesen. Akár szerette Hamvas Bélát, akár utálta, nem volt lehetősége erre. Egyetemi tanárként nem tehette ezt meg.

Önnek mi a véleménye Hamvas Béla műveiről?

Hamvas Béla műveit igen középszerűnek tartom. Vannak érdekes gondolatai, de nem gondolom a jelentős filozófusok közé tartozónak.

http://www.irodalmijelen.hu/node/8333

Hamvas műve velem olyat tett, ami minden filozófia végső célja (kellene legyen): átformálta világlátásomat, és megváltoztatta az életemet. Heller műveivel kapcsolatban ilyen vagy hasonló hatást nem fedeztem fel magamon. Heller a beszélgetés során, amikor Hamvas neve előkerül, váratlanul kiesik az értékpluralizmust hirdető posztmodern sztárfilozófus szerepéből, és hirtelen minősíteni, értékelni kezd. Véleménye, ítélkezése kísértetiesen emlékeztet tanítómesterére. Mi lehet ennek az oka? Vajon miért érezte szükségesnek Lukács – Heller minden mellébeszélése ellenére - a huszadik század egyik legnagyobb magyar gondolkodójának, Hamvas Bélának az ellehetetlenítését? Vajon miért nevezi –nem meglepő módon - „közepes” gondolkodónak ugyanőt Lukács leghíresebb tanítványa, Heller Ágnes is? Miért tartanak holtában is Hamvastól?

Vajon nem azért, mert Hamvas önmagával kezdte az etikai alapú gondolkodást? Mert egy olyan kérlelhetetlenül meg nem alkuvó emberi alapállás igényével lépett fel, ami bármilyen érvényesnek tekinthető filozófia első lépése kellene legyen? Vajon nem azért, mert olyan művet alkotott, ami szívósan ellenáll a Lukácsok és Hellerek világlátásának, gondolati eszköztárának, és toronymagasan kiemelkedik a magyar bölcselet történetéből?

Úgy gondolom, hogy Hamvas, a "középszerű" filozófus akkor is élni és hatni fog, amikor Heller - jó esetben - legfeljebb lábjegyzet lesz a filozófia történetében.

Brecht Félelem és macskajaj a harmadik birodalomban - Zsótér

Az év (és talán az egész évad) eddigi legbizsergetőbb színházi élménye. Mindössze húsz néző egy Akácfa utcai üres lakásban, hideglelős feszültség, pontos jelenetezés, remek jellemrajzok, kiváló arányérzékű rendezés. Kötelező.

A múló idő nyomában - Január

Végh Attila A gyorsuló ember (részletek)

(... ) A mai átlagember nem érti az időt. Nem érti a nagy időt,melybe az élet értelme fut ki, melynek megértésküszöbe a halál megértése. De nem érti a kis időt sem, a pillanat értelmét; nem tudja, hogyan kellene úgy megélni a pillanatot, hogy ezek az életmozaikok végül valami hiteles képpé álljanak össze. (...) A modern társadalom zajától megbolondított embernek nincs sok esélye arra, hogy kimásszon a tömeglét ama barlangjából, melyben üldögélve érdeklődése puha árnyalakokra vetül, miközben öregíti a puszta fizikai idő. Akinek mégis sikerül hiteles, értelmes életet élni, azt a szellem emberének nevezzük. Ő lassacskán egy kaszt képviselőjévé, a par excellence emberré nemesedik, olyan alacsony létszintre süllyedt a tömeg körülötte. A tömeg tehát, a kényelmesek, a titkos szomorúak tömege a szellem felé zárt, fogyasztói életet él. (...) . Jobb, ami gyorsabb: ez fő életelve. Ez az időgyilkosság, ez a szellemgyilkosság az, amiben a mai technizált ember él. (...) Az időhalálban álló, tevő ember azt hiszi, gyorsabban jobb. Utazás helyett repülés, levelezés helyett e-mail, beszélgetés helyett SMS. Az ember élete azonnalivá válik. Anyagot, táryakat neki, azonnal. Így kondicionálta megfoghatatlan rabszolgatartója: a korszellem. A modern, felvilágosult rabszolga dolgozik és fogyaszt. E két semmit rohanással férceli világgá.

Országépítő 2001/3.

Garaczi Ovibrader Thália Bagó B

Ötletes, pergő előadás, inkább erősebb, mint gyengébb pillanatokkal. A létfelejtésben élő kasztrált férfiember rácsodálkozása életének értelmetlenségére...

Egy Huxley gondolat

" A kényelem csupán eszköz, a modern világ azonban, úgy látszik, abszolút jónak tekinti. Megeshet, hogy egy szép napon egész földünket egyetlen roppant párnává alakítjuk át, amelynek a tetején békésen szunyókál majd az emberi test, alatta pedig megfojtva fekszik,mint Desdemona, a szellem." (1927)

Születésnapom, Trófea Grill

Magyar filmkurzus 21. Gothár Megáll az idő (1981)

Számomra minden idők egyik legjobb magyar filmje. Különös élményt adott, hogy ezúttal az 51. születésnapom előestéjén, Danival és Piróval együtt néztem meg sokadszorra.