Egy lelkes és figyelemre méltó amatőr társulat szórakoztató előadása Újpesten. Danival együtt jókat nevettünk.
http://www.pszt.hu/
Másnap éjjel egy magvas, de - főleg a kései kezdés miatt - fárasztó Hamlet a Merlinben.
http://hamlet.kretakor.hu/
2008. június 16., hétfő
2008. június 11., szerda
A romlás virágai
Pszichoszociális felgyorsulás, Felszínesség, A mennyiség uralma, Szeretethiány, Figyelemhiány, Kívülről irányítottság, A látvány uralma, Agresszivitás, Frusztráltság, Önzés, Türelmetlenség, Hitetlenség, Relativizmus, Szkepticizmus, Értékválság, Alázathiány, Hübrisz, Bírvágy, Mohóság, Részvétlenség, Individualizmus, Materializmus, Kilátástalanság, Reménytelenség, Jövőtlenség.
Lao-ce 33.
Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz;
aki önmagát legyőzi: erős.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
aki megelégszik: gazdag.
Aki nem veszti természetét: hosszúéletű;
aki nem veszti emlékezetét: örökéletű.
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz;
aki önmagát legyőzi: erős.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
aki megelégszik: gazdag.
Aki nem veszti természetét: hosszúéletű;
aki nem veszti emlékezetét: örökéletű.
2008. június 9., hétfő
Hamvas 9.
"A tudat lesüllyedt része az álvilág megteremtésénél nem állott meg, hanem az álvilágra a fennsőbbséget is kimondta." (BH 400)
"A modern ember egész léte, ha a láthatót belőle elveszik, semmmivé válik." (BH 404.)
"Ha valaki azt a legfőbb jót, amelyben minden lény együtt és közösen részesül, megrontja, annak sorsa alapjában elhibázott." (BH 357)
"A modern ember egész léte, ha a láthatót belőle elveszik, semmmivé válik." (BH 404.)
"Ha valaki azt a legfőbb jót, amelyben minden lény együtt és közösen részesül, megrontja, annak sorsa alapjában elhibázott." (BH 357)
2008. május 29., csütörtök
LUMÚ
Nádler Istvánhttp://www.ludwigmuseum.hu/2005/kiallitasok/2008/nadler_h.htm
Jó volt csak úgy üldögélni abban a térben, hallgatni a tradicionális japán zenét. Főleg a fekete képek tetszettek, e sajnos pont abban a teremben nem volt ülőalkalmatosság.
Fluxus East
Altorjay, St. Auby, Erdély, Hajas, Milan Knizak, Tadeusz Kantor, Maciunas, Yoko Ono, etc. Gazdag, szinte áttekinthetetlen anyag, dokumentumok, videók, rajzok.
Pál Feri atya utolsó "hittanórája"
2008. május 27., kedd
Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai
"Menj, kisgyerek.
Most vége ennek is.
Menj, drága gyermek, édes kisfiam.
A te utad a végtelenbe visz,
De én előttem már a semmi van.
A semmiség. Meg egynéhány merész év,
Aztán a férfikor s a sárga vénség. (...)"
Tegnap éjjel olvastam. Megérintett.
Most vége ennek is.
Menj, drága gyermek, édes kisfiam.
A te utad a végtelenbe visz,
De én előttem már a semmi van.
A semmiség. Meg egynéhány merész év,
Aztán a férfikor s a sárga vénség. (...)"
Tegnap éjjel olvastam. Megérintett.
Nick Cave and the Bad Seeds, Pecsa
2008. május 26., hétfő
Mohácsi-Mohácsi: 56/06 Őrült lélek, vert hadak
2008. május 25., vasárnap
III. Nemzetközi Addiktológiai Konferencia, Kecskemét
http://www.granadawellness.hu/
Korrekt, bár kissé még "félkész" helyszín, jó szervezés, és néhány színvonalas előadás. A wellness részleg is elsőrangú lesz, ha majd teljesen elkészül. A szobák barátságosak, kényelmesek.
Korrekt, bár kissé még "félkész" helyszín, jó szervezés, és néhány színvonalas előadás. A wellness részleg is elsőrangú lesz, ha majd teljesen elkészül. A szobák barátságosak, kényelmesek.
2008. május 20., kedd
2008. május 17., szombat
Márai: Füves könyv 199.
A formákról
A formákat pedig utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezés közben, társalgás közben.
Ágyban és asztalnál. S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te
maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás
kialakult, végső és kristályos formáihoz. Egy korban, mikor mindenki azt követeli,
hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban, s este, ha éppen társaságba
hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért.
A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltségeket a köznapok apró
reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj
vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled kalapod.
Nem tehetsz mást.
A formákat pedig utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezés közben, társalgás közben.
Ágyban és asztalnál. S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te
maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás
kialakult, végső és kristályos formáihoz. Egy korban, mikor mindenki azt követeli,
hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban, s este, ha éppen társaságba
hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért.
A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltségeket a köznapok apró
reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj
vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled kalapod.
Nem tehetsz mást.
Az A.A. ígéretei
Ha fejlődésünk e szakaszában elég kitartóak vagyunk,
akkor rácsodálkozhatunk a már megtett útra.
Új szabadságot és boldogságot ismerünk meg.
Nem bánkódunk a múlton, de nem is kívánjuk rácsukni az ajtót.
Megértjük, mi a derű és megismerjük a békét.
Akármilyen mélyre süllyedtünk, meglátjuk hogy tapasztalatunk mások javára
szolgálhat.
A hasztalanság és önsajnálat érzése eltűnik.
Nem érdekelnek többé az önző, csip-csup ügyek, egyre jobban
érdekelnek viszont embertársaink.
Az önzés a múlté lesz.
Egész életszemléletünk és magatartásunk megváltozik.
Az emberektől és az anyagi létbizonytalanságtól való
félelem eltávozik tőlünk.
Ösztönösen tudjuk, hogyan viselkedjünk olyan helyzetekben, amelyek azelőtt zavarba hoztak
bennünket.
Váratlanul ráébredünk, hogy Isten megteszi értünk mindazt, amit mi nem voltunk képesek magunk ért megtenni.
Túloznak ezek az ígéretek? Úgy gondoljuk, nem. Mind
beteljesülnek körünkben, hol gyorsan, hol lassabban. Mindig
megvalósulnak, ha dolgozunk értük.
akkor rácsodálkozhatunk a már megtett útra.
Új szabadságot és boldogságot ismerünk meg.
Nem bánkódunk a múlton, de nem is kívánjuk rácsukni az ajtót.
Megértjük, mi a derű és megismerjük a békét.
Akármilyen mélyre süllyedtünk, meglátjuk hogy tapasztalatunk mások javára
szolgálhat.
A hasztalanság és önsajnálat érzése eltűnik.
Nem érdekelnek többé az önző, csip-csup ügyek, egyre jobban
érdekelnek viszont embertársaink.
Az önzés a múlté lesz.
Egész életszemléletünk és magatartásunk megváltozik.
Az emberektől és az anyagi létbizonytalanságtól való
félelem eltávozik tőlünk.
Ösztönösen tudjuk, hogyan viselkedjünk olyan helyzetekben, amelyek azelőtt zavarba hoztak
bennünket.
Váratlanul ráébredünk, hogy Isten megteszi értünk mindazt, amit mi nem voltunk képesek magunk ért megtenni.
Túloznak ezek az ígéretek? Úgy gondoljuk, nem. Mind
beteljesülnek körünkben, hol gyorsan, hol lassabban. Mindig
megvalósulnak, ha dolgozunk értük.
Biljana Srbljanović: Sáskák (Katona J. Színház)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




