"A tudat lesüllyedt része az álvilág megteremtésénél nem állott meg, hanem az álvilágra a fennsőbbséget is kimondta." (BH 400)
"A modern ember egész léte, ha a láthatót belőle elveszik, semmmivé válik." (BH 404.)
"Ha valaki azt a legfőbb jót, amelyben minden lény együtt és közösen részesül, megrontja, annak sorsa alapjában elhibázott." (BH 357)
2008. június 9., hétfő
2008. május 29., csütörtök
LUMÚ
Nádler Istvánhttp://www.ludwigmuseum.hu/2005/kiallitasok/2008/nadler_h.htm
Jó volt csak úgy üldögélni abban a térben, hallgatni a tradicionális japán zenét. Főleg a fekete képek tetszettek, e sajnos pont abban a teremben nem volt ülőalkalmatosság.
Fluxus East
Altorjay, St. Auby, Erdély, Hajas, Milan Knizak, Tadeusz Kantor, Maciunas, Yoko Ono, etc. Gazdag, szinte áttekinthetetlen anyag, dokumentumok, videók, rajzok.
Pál Feri atya utolsó "hittanórája"
2008. május 27., kedd
Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai
"Menj, kisgyerek.
Most vége ennek is.
Menj, drága gyermek, édes kisfiam.
A te utad a végtelenbe visz,
De én előttem már a semmi van.
A semmiség. Meg egynéhány merész év,
Aztán a férfikor s a sárga vénség. (...)"
Tegnap éjjel olvastam. Megérintett.
Most vége ennek is.
Menj, drága gyermek, édes kisfiam.
A te utad a végtelenbe visz,
De én előttem már a semmi van.
A semmiség. Meg egynéhány merész év,
Aztán a férfikor s a sárga vénség. (...)"
Tegnap éjjel olvastam. Megérintett.
Nick Cave and the Bad Seeds, Pecsa
2008. május 26., hétfő
Mohácsi-Mohácsi: 56/06 Őrült lélek, vert hadak
2008. május 25., vasárnap
III. Nemzetközi Addiktológiai Konferencia, Kecskemét
http://www.granadawellness.hu/
Korrekt, bár kissé még "félkész" helyszín, jó szervezés, és néhány színvonalas előadás. A wellness részleg is elsőrangú lesz, ha majd teljesen elkészül. A szobák barátságosak, kényelmesek.
Korrekt, bár kissé még "félkész" helyszín, jó szervezés, és néhány színvonalas előadás. A wellness részleg is elsőrangú lesz, ha majd teljesen elkészül. A szobák barátságosak, kényelmesek.
2008. május 20., kedd
2008. május 17., szombat
Márai: Füves könyv 199.
A formákról
A formákat pedig utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezés közben, társalgás közben.
Ágyban és asztalnál. S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te
maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás
kialakult, végső és kristályos formáihoz. Egy korban, mikor mindenki azt követeli,
hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban, s este, ha éppen társaságba
hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért.
A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltségeket a köznapok apró
reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj
vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled kalapod.
Nem tehetsz mást.
A formákat pedig utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezés közben, társalgás közben.
Ágyban és asztalnál. S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te
maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás
kialakult, végső és kristályos formáihoz. Egy korban, mikor mindenki azt követeli,
hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban, s este, ha éppen társaságba
hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért.
A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltségeket a köznapok apró
reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj
vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled kalapod.
Nem tehetsz mást.
Az A.A. ígéretei
Ha fejlődésünk e szakaszában elég kitartóak vagyunk,
akkor rácsodálkozhatunk a már megtett útra.
Új szabadságot és boldogságot ismerünk meg.
Nem bánkódunk a múlton, de nem is kívánjuk rácsukni az ajtót.
Megértjük, mi a derű és megismerjük a békét.
Akármilyen mélyre süllyedtünk, meglátjuk hogy tapasztalatunk mások javára
szolgálhat.
A hasztalanság és önsajnálat érzése eltűnik.
Nem érdekelnek többé az önző, csip-csup ügyek, egyre jobban
érdekelnek viszont embertársaink.
Az önzés a múlté lesz.
Egész életszemléletünk és magatartásunk megváltozik.
Az emberektől és az anyagi létbizonytalanságtól való
félelem eltávozik tőlünk.
Ösztönösen tudjuk, hogyan viselkedjünk olyan helyzetekben, amelyek azelőtt zavarba hoztak
bennünket.
Váratlanul ráébredünk, hogy Isten megteszi értünk mindazt, amit mi nem voltunk képesek magunk ért megtenni.
Túloznak ezek az ígéretek? Úgy gondoljuk, nem. Mind
beteljesülnek körünkben, hol gyorsan, hol lassabban. Mindig
megvalósulnak, ha dolgozunk értük.
akkor rácsodálkozhatunk a már megtett útra.
Új szabadságot és boldogságot ismerünk meg.
Nem bánkódunk a múlton, de nem is kívánjuk rácsukni az ajtót.
Megértjük, mi a derű és megismerjük a békét.
Akármilyen mélyre süllyedtünk, meglátjuk hogy tapasztalatunk mások javára
szolgálhat.
A hasztalanság és önsajnálat érzése eltűnik.
Nem érdekelnek többé az önző, csip-csup ügyek, egyre jobban
érdekelnek viszont embertársaink.
Az önzés a múlté lesz.
Egész életszemléletünk és magatartásunk megváltozik.
Az emberektől és az anyagi létbizonytalanságtól való
félelem eltávozik tőlünk.
Ösztönösen tudjuk, hogyan viselkedjünk olyan helyzetekben, amelyek azelőtt zavarba hoztak
bennünket.
Váratlanul ráébredünk, hogy Isten megteszi értünk mindazt, amit mi nem voltunk képesek magunk ért megtenni.
Túloznak ezek az ígéretek? Úgy gondoljuk, nem. Mind
beteljesülnek körünkben, hol gyorsan, hol lassabban. Mindig
megvalósulnak, ha dolgozunk értük.
Biljana Srbljanović: Sáskák (Katona J. Színház)
2008. május 9., péntek
Márai: Füves könyv 163.
A szuverén ember, aki életét föltette az igazságok hirdetésére és gyakorlására, melyeket
megismert és minden következménnyel vállal: természetesen mindig szerény és
udvarias. Akkor is, amikor az igazságot hirdeti. A szuverén ember legfőbb ismertető
jele, hogy nem fél semmitől, csak lelkiismeretétől, s ugyanakkor nem is sértődik meg
semmitől. Mert aki megsértődik, nem bátor és nem is szuverén. Aki fél és megsértődik,
nem tud egy igazságot következetesen, életre és halálra képviselni a világban.
Aki megsértődik, veszekszik. A szuverén ember soha nem veszekszik, igen, mégcsak
nem is vitatkozik. Kimondja a maga igazát, s aztán helyén marad, utolsó pillanatig és
vállalja mindazt, ami az igazságból és a világ türelmetlen félreértéseiből következik.
Mindenki más csak nyelvel. Ha rangod van, nem szabad félni. De megsértődni csak a
csiszlikek szoktak, s azok, kiknek a világ véleménye fontosabb, mint az igazság.
megismert és minden következménnyel vállal: természetesen mindig szerény és
udvarias. Akkor is, amikor az igazságot hirdeti. A szuverén ember legfőbb ismertető
jele, hogy nem fél semmitől, csak lelkiismeretétől, s ugyanakkor nem is sértődik meg
semmitől. Mert aki megsértődik, nem bátor és nem is szuverén. Aki fél és megsértődik,
nem tud egy igazságot következetesen, életre és halálra képviselni a világban.
Aki megsértődik, veszekszik. A szuverén ember soha nem veszekszik, igen, mégcsak
nem is vitatkozik. Kimondja a maga igazát, s aztán helyén marad, utolsó pillanatig és
vállalja mindazt, ami az igazságból és a világ türelmetlen félreértéseiből következik.
Mindenki más csak nyelvel. Ha rangod van, nem szabad félni. De megsértődni csak a
csiszlikek szoktak, s azok, kiknek a világ véleménye fontosabb, mint az igazság.
Weöres A teljesség felé
Jóslás a trágyaözönről
Minden megnyilvánulásod, mely szépen, üdén, szabadon kibontakozik: ajándékod; minden megnyilvánulásod, mely mohóságodtól bűzlik: ürüléked. Bármelyikünkből sokkal több salak fakad, mint adomány, s ez ellen nincs más segítség, mint hogy salakunkat eltakarítjuk; ehelyett az európai ember kezdettől fogva és mindinkább, ürülékéből rendszert, törvényt, erkölcsöt épít, amit fegyverrel, pénzzel, hatósági pecséttel rangos testülettel őriz és mindenkitől megköveteli, hogy e bélsár-palotákhoz és ünnepélyes ganajszobrokhoz igazodjék. Ezek folyton repedeznek, omlanak, általános bűzt és viszketegséget terjesztve; s egyre több, frissebb, puhább ganajjal kell toldani-foldani őket. Lassanként az emberiség egész ürülék -metropoliszt emelt maga fölé, mely most, a húszadik században ráomlott a gazdáira. Ahogy valamikor az eget ostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá törpült emberiséget utolérte a trágya-özön. Évszázadokig nem lesz egyéb, mint fojtogató bűz, mocsokban evickélés, háborúzás durrogó, rotyogó, trágyaszagú fegyverekkel a régi fényes fegyverek helyett, míg a ganaj-kor embere ki nem pusztul. Aki az egész földgolyóból pöcegödröt csinált, most belefullad.
Mit lehet tenni a trágya-özön ellen? orrunkat befogni, semmi egyebet. Mert aki valamelyik ganajtornyot le akarja bontani, csak egyik helyről a másikra hordja és közben maga is szaporítja a rondaságot. A trágya-özön magától fog lefolyni, lassan, míg a trágya-korszak embere az utolsóig bele nem fullad. Aki bármilyen iránynak, rendszernek, emberi kigondolásnak szívvel-lélekkel behódolt, azt elborította a trágya-özön; aki a tiszta érzést, szabad látást, örök mértéket őrzi, bárkában lebeg a trágya-özön felett. S ahogy a vízözön után megjelent az égen a szivárvány, jeléül, hogy vízözön nem lesz többé: majd megjelenik az égen a tiszta fehérnemű, jeléül, hogy trágyaözön nem lesz többé.
Minden megnyilvánulásod, mely szépen, üdén, szabadon kibontakozik: ajándékod; minden megnyilvánulásod, mely mohóságodtól bűzlik: ürüléked. Bármelyikünkből sokkal több salak fakad, mint adomány, s ez ellen nincs más segítség, mint hogy salakunkat eltakarítjuk; ehelyett az európai ember kezdettől fogva és mindinkább, ürülékéből rendszert, törvényt, erkölcsöt épít, amit fegyverrel, pénzzel, hatósági pecséttel rangos testülettel őriz és mindenkitől megköveteli, hogy e bélsár-palotákhoz és ünnepélyes ganajszobrokhoz igazodjék. Ezek folyton repedeznek, omlanak, általános bűzt és viszketegséget terjesztve; s egyre több, frissebb, puhább ganajjal kell toldani-foldani őket. Lassanként az emberiség egész ürülék -metropoliszt emelt maga fölé, mely most, a húszadik században ráomlott a gazdáira. Ahogy valamikor az eget ostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá törpült emberiséget utolérte a trágya-özön. Évszázadokig nem lesz egyéb, mint fojtogató bűz, mocsokban evickélés, háborúzás durrogó, rotyogó, trágyaszagú fegyverekkel a régi fényes fegyverek helyett, míg a ganaj-kor embere ki nem pusztul. Aki az egész földgolyóból pöcegödröt csinált, most belefullad.
Mit lehet tenni a trágya-özön ellen? orrunkat befogni, semmi egyebet. Mert aki valamelyik ganajtornyot le akarja bontani, csak egyik helyről a másikra hordja és közben maga is szaporítja a rondaságot. A trágya-özön magától fog lefolyni, lassan, míg a trágya-korszak embere az utolsóig bele nem fullad. Aki bármilyen iránynak, rendszernek, emberi kigondolásnak szívvel-lélekkel behódolt, azt elborította a trágya-özön; aki a tiszta érzést, szabad látást, örök mértéket őrzi, bárkában lebeg a trágya-özön felett. S ahogy a vízözön után megjelent az égen a szivárvány, jeléül, hogy vízözön nem lesz többé: majd megjelenik az égen a tiszta fehérnemű, jeléül, hogy trágyaözön nem lesz többé.
Shakespear - Zsótér: Lear király
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





.jpg)